Menü

Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Közösség

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

Szavazás

Nincs szavazás

Noi nevek jelentese

A

ABÉLIA - latin eredetû; jelentése: tölcséres virágú díszcserje.
ABIGÉL - héber eredetû; jelentése: az apa öröme.
ADA - héber eredetû; jelentése: felékesített, szép.
ADALBERTA - germán eredetû; jelentése: nemes fény.
ADÉL - német-francia eredetû; jelentése: nemes.
ADELAIDA - német-francia-angol eredetû; jelentése: nemes.
ADELINA - német-latin eredetû; jelentése: nemes
ADELINDA - német-latin eredetû; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.
ADINA - az Ada német továbbképzése.
ADRIÁNA - latin eredetû; jelentése: hadriai.
ADRIENN - latin-francia eredetû; jelentése: hadriai.
AGÁTA - görög eredetû; jelentése: a jó.
AGNELLA - latin eredetû; jelentése: bárányka.
ÁGNES - görög eredetû; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szûzies, tartózkodó.
AGNÉTA - az Ágnes kicsinyített formájából.
ÁGOSTA - az Auguszta régi magyar formája.
ÁGOTA - az Agáta régi magyar formája.
AIDA - Verdi Aida címû operája nyomán.
AJÁNDÉK - magyar eredetû; jelentése: Isten örömet szerzõ ajándéka.
AJNA - finn eredetû; jelentése: szépség, báj, kedvesség.
AJNÁCSKA - magyar eredetû; jelentése: Ajnácskõ (régebben Hajnácskõ) nevû Gömör megyei vár.
ALBERTA - német eredetû; jelentése: nemes, fényes.
ALBERTINA - német eredetû; jelentése: ragyogó, fényes.
ALDA - germán-olasz eredetû; jelentése: nemes.
ÁLDÁSKA - magyar eredetû; jelentése: áldás.
ALÉNA - a Magdaléna önállósult rövidítése.
ALETTA - német-olasz eredetû; jelentése: nemes.
ALEXA - az Alexandra név rövidítése
ALEXANDRA - görög-latin eredetû; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.
ALEXIA - görög-latin eredetû; jelentése: férfias lelkû segítõtárs, védõ.
ALFONZA - germán eredetû; jelentése: nemes, készséges.
ALFONZINA - germán eredetû; jelentése: nemes, készséges.
ALFRÉDA - germán eredetû; jelentése: tündér, tanács.
ALICIA - francia-spanyol eredetû; jelentése: (ismeretlen).
ALIDA - német eredetû; jelentése: nemes.
ALINA - az Adelina összevont alakváltozata.
ALINDA - az Adelinda összevont alakváltozata.
ALINKA - az Alina önállósult becézõje.
ALIZ - héber-germán-francia-angol eredetû; jelentése: nemes, harcos, bölcs.
ALMA 1. - germán eredetû; jelentése: erõfeszítés a harcban + védelem; 2. - latin eredetû; jelentése: tápláló, felfrissítõ;
          3. - angol eredetû; jelentése: az almai csata nyomán.
ALOJZIA - német eredetû; jelentése: egész + bölcs.
ALVINA - germán eredetû; jelentése: nemes barát.
AMÁBEL - latin-angol eredetû; jelentése: szeretetreméltó.
AMADEA - latin eredetû; jelentése: szeresd az Istent!
AMADIL - spanyol eredetû; jelentése: kedves, szeretett.
AMÁLIA - germán eredetû; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem.
AMANDA - latin eredetû; jelentése: szeretetreméltó.
AMARANTA - görög eredetû; jelentése: hervadhatatlan.
AMARILLA - görög-latin eredetû; jelentése: fényes.
AMARILLISZ - görög eredetû; jelentése: fényes.
AMÁTA - latin eredetû; jelentése: kedves, szeretett.
AMÁZIA - latin eredetû; jelentése: kedves.
AMBRÓZIA - görög eredetû; jelentése: halhatatlan
AMÉLIA - az Amália névbõl.
AMELITA - az Amélia kicsinyítõképzõs származéka.
AMETISZT - görög-latin eredetû; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.
AMINA - német-olasz eredetû; jelentése: védelem.
ANASZTÁZIA - görög eredetû; jelentése: a feltámadott.
ANDREA - görög-latin eredetû; jelentése: férfi, férfias.
ANETT - az Anna önállósult francia becézõje.
ANETTA - az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája.
ANGÉLA - görög-latin eredetû; jelentése: angyal, követ, hírnök.
ANGELIKA - latin eredetû; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.
ANGELINA - az Angéla kicsinyítõ továbbképzése.
ANGYALKA - az Angéla, Angelika régi magyaros formája.
ANIKÓ - héber-székely eredetû; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.
ANITA - az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézõjébõl.
ANNA - héber eredetû; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.
ANNABELLA 1. - az Anna és a Szibilla vegyülése; 2. - az Amábel skót módosulata.
ANNAMÁRIA - az Anna és a Mária nevek összekapcsolása.
ANTIGONÉ - görög eredetû; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedõ.
ANTONELLA - latin-olasz eredetû; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
ANTÓNIA - latin eredetû; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
ANTONIETTA - az Antónia olasz kicsinyítõképzõs származéka.
ANZELMA - latin eredetû; jelentése: az istenség védelme alatt álló.
APOLLÓNIA - görög-latin eredetû; jelentése: Apollónak szentelt.
ARABELLA 1. - spanyol eredetû; jelentése: kis arab nõ; 2. - skót eredetû; jelentése: szeretetreméltó.
ARANKA - magyar eredetû; jelentése: az arany szó kicsinyítõképzõs származéka.
ARANY - magyar eredetû; jelentése: aranyos, aranymûves.
ARIADNÉ - görög eredetû; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent.
ARIANNA - az Ariadné olasz formája.
ARIELLA - héber-latin-olasz eredetû; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tûzhelye.
ARIKA - a török eredetû Réka alakváltozata.
ARMANDA - latin-germán-francia eredetû; jelentése: hadba menõ.
ARMANDINA - az Armanda -ina képzõs származéka.
ARNOLDA - latin eredetû; jelentése: sas, uralkodó.
ARTEMISZ - görög eredetû; jelentése: friss, egészséges.
ÁRVÁCSKA - magyar eredetû; jelentése: a virág neve.
ASZPÁZIA - görög eredetû; jelentése: kedvelt.
ASZTRID - ósvéd eredetû; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.
ATALA - az Atália név alakváltozata.
ATALANTA - görög eredetû; jelentése: mondabeli vadásznõ nevébõl.
ATÁLIA - héber eredetû; jelentése: Isten fenséges.
ATANÁZIA - görög-latin eredetû; jelentése: halhatatlan.
AUGUSZTA - latin eredetû; jelentése: fenséges, fennkölt.
AUGUSZTINA - latin eredetû; jelentése: fenséges, fennkölt.
AURA - latin-angol eredetû; jelentése: aranyos.
AURÉLIA - latin eredetû; jelentése: aranyos.
AURÓRA - görög eredetû; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.
AVARKA - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
AZÁLEA - latin-magyar eredetû; jelentése: a virág neve.


B

BABETT - héber-görög-német-francia eredetû; jelentése: idegen, külföldi.
BARBARA - görög eredetû; jelentése: idegen, külföldi nõ.
BÁRSONYKA - magyar eredetû; jelentése: bársony
BEA - a Beáta és a Beatrix nevek rövidülésébõl.
BEÁTA - latin eredetû; jelentése: boldog.
BEATRIX - latin eredetû; jelentése: boldogságot hozó
BEGÓNIA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
BÉKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
BELINDA - germán eredetû; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).
BELLA - olasz-spanyol eredetû; jelentése: szép.
BENÁTA - a Benedikta név becézõjébõl.
BENEDETTA - a Benedikta olasz eredetû változata.
BENEDIKTA - latin eredetû; jelentése: áldott.
BENIGNA - latin eredetû; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.
BENJAMINA - héber eredetû; jelentése: a szerencse fia.
BERENIKÉ - görög-makedón eredetû; jelentése: gyõzelmet, diadalt hozó.
BERILL - óind-angol eredetû; jelentése: tengerzöld színû indiai drágakõ.
BERNADETT - germán-francia eredetû; jelentése: erõs, mint a medve.
BERNARDA - germán-latin eredetû; jelentése: erõs, mint a medve.
BERTA - német eredetû; jelentése: Perchta istennõ nevébõl.
BERTOLDA - germán eredetû; jelentése: pompával uralkodó.
BETTA - a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézõjébõl alakult.
BETTINA - a Betta név nõiesítõ képzõvel való továbbképzése.
BIANKA - a Blanka név olasz formájából.
BIBIÁNA - a Viviána név alakváltozata.
BÍBORKA - magyar eredetû; jelentése: bíbor
BLANDINA - latin eredetû; jelentése: hízelgõ, kedves, barátságos, szíves, nyájas.
BLANKA - középlatin-spanyol eredetû; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.
BOGÁRKA - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
BOGÁTA - szláv-magyar-latin eredetû; jelentése: gazdag
BOGLÁRKA - magyar eredetû; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.
BOLDA - magyar eredetû; jelentése: boldog.
BONAVENTÚRA - latin eredetû; jelentése: jó jövendõ.
BORBÁLA - a Barbara magyaros módosulata.
BORISKA - a Borbála régi magyar becézõjébõl önállósult.
BORÓKA - a Borbála régi magyar becézõjébõl önállósult.
BORSIKA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
BRIGITTA - óír eredetû; jelentése: erõs, erényes.



C

CECÍLIA - latin eredetû; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó.
CELERINA - latin eredetû; jelentése: gyors, sebes, serény.
CELESZTA - a Celesztina név alakváltozata.
CELESZTINA - latin eredetû; jelentése: az égnek, Istennek szentelt.
CÉLIA - a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézõjébõl.
CELINA - a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.
CEZARINA - latin eredetû; jelentése: hosszú, dús hajú.
CICELLE - a Cecília régi magyaros alakváltozata.
CIKLÁMEN - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
CINNIA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga (rézvirág).
CINTIA - görög eredetû; jelentése: Artemisz istennõ mellékneve.
CIPRIÁNA - latin eredetû; jelentése: ciprusi.
CSENDIKE - magyar eredetû; jelentése: csendes
CSENGE - magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).
CSEPERKE - magyar eredetû; jelentése: csiperke.
CSILLA - Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.
CSILLAG - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
CSINSZKA - Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);


D

DÁLIA - Andreas Dahl svéd botanikus nevébõl; jelentése: a virág maga.
DALIDA - Dalida olasz származású, francia énekesnõ mûvésznevébõl.
DALMA - Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.
DANIELLA - héber eredetû; jelentése: Isten a bírám.
DARINKA - szláv-magyar eredetû; jelentése: ajándékocska.
DEA - latin eredetû; jelentése: Istentõl adott, istennõ.
DEBÓRA - héber eredetû; jelentése: méh.
DÉLIA - görög eredetû; jelentése: Artemis istennõ mellékneve, aki Délosz szigetén született.
DÉLIBÁB - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
DELILA - héber eredetû; jelentése: epedõ, sóvárgó, finom, érzékeny.
DELINKE - magyar eredetû; jelentése: szép termetû, deli, nimfa.
DEMETRIA - görög-szláv eredetû; jelentése: Démétérnek, a föld istennõjének ajánlott.
DEZDEMÓNA - Verdi Otelló címû operája nyomán (Otelló feleségének neve).
DÉZI - angol eredetû; jelentése: százszorszép.
DEZIDERÁTA - görög-latin eredetû; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).
DIÁNA - római eredetû; jelentése: ragyogó.
DINA - héber eredetû; jelentése: ítélet.
DITTA - az Edit és Judit önállósult becézõje.
DOLLI - angol eredetû; a Dorottya, Dóra önállósult becézõje.
DOMINIKA - latin eredetû; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született.
DOMITILLA - latin-olasz eredetû; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyõzõ, meghódító.
DONÁTA - latin eredetû; jelentése: Istentõl ajándékozott.
DONATELLA - latin-olasz eredetû; jelentése: Istentõl ajándékozott.
DÓRA - a Dorottya önállósult becézõje.
DORINA - a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítõképzõs formája.
DORISZ 1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézõje. 2. - görög eredetû; jelentése: lándzsa.
DOROTTYA - görög eredetû; jelentése: Isten ajándéka.

DÖNÍZ - görög-francia eredetû; jelentése: Dionûszosz Istennek ajánlott.

DULCINEA - Cervantes Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes.


E,É 

ÉDA - germán eredetû; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.
EDDA - az Éda név alakváltozata.
EDINA 1. - germán eredetû; jelentése: Hedin városából való; 2. - germán eredetû; jelentése: állatbõr, bunda; 
           3. - az Éda név továbbképzése; 4. - az Edna név módosulata.
EDIT - germán eredetû; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.
EDNA - ószövetségi eredetû; jelentése: (ismeretlen).
ÉDUA - kun eredetû; jelentése: a hold fölkel.
EDVARDA - germán-latin eredetû; jelentése: a birtokát megõrzõ.
EDVINA - germán-latin eredetû; jelentése: az örökös barátja.
EGBERTA - germán-latin eredetû; jelentése: kard + híres, fényes.
ELEKTRA - görög eredetû; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkõ.
ELEONÓRA - arab eredetû; jelentése: Isten az én világosságom.
ÉLETKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
ELIÁNA - francia-latin eredetû; jelentése: Jahve az én Istenem.
ELINA - a Heléna spanyol-olasz formájából.
ELIZ - az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.
ELIZA - az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.
ELLA 1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna nõi nevek önállósult becézõje;
         2. - az -ella végû magyar nõi nevek önállósult becézõje.
ELLINA - szláv eredetû; jelentése: hellén, görög.
ELMA - az Alma név alakváltozata.
ELMIRA - spanyol eredetû; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnõ.
ELVIRA 1. - nyugati gót eredetû; jelentése: akit az ereklye megvéd; 2. - az Elmira alakváltozata.
ELZA - az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.
EMANUÉLA - héber-latin eredetû; jelentése: velünk az Isten.
EMERENCIA - latin eredetû; jelentése: érdemekben gazdag.
EMERITA - latin eredetû; jelentése: érdemes.
EMESE - magyar eredetû; jelentése: anyácska.
EMÍLIA - latin eredetû; jelentése: versengõ, vetélkedõ.
EMILIÁNA - latin eredetû; jelentése: az Aemelius nemzetségbõl való.
EMMA - a germán Erm-, Irm- kezdetû nõi nevek önállósult becézõje.
EMÕKE - magyar eredetû; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.
ENCIÁNA - latin német-magyar eredetû; jelentése: tárnics virág.
ENID - kelta-walesi-angol eredetû; jelentése: élet, lélek.
ENIKÕ - Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünõ, szarvastehén.
ENNA - fríz eredetû; jelentése: kard.
EPERKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
ERIKA - germán-latin eredetû; jelentése: nagyrabecsült.
ERINA - az Irén szláv alakváltozata.
ERMELINDA - germán eredetû; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.
ERNA - ófelnémet eredetû; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.
ERNELLA - az Erna olasz kicsinyítõképzõs származéka.
ERNESZTA - német-latin eredetû; jelentése: komoly, határozott.
ERNESZTINA - német eredetû; jelentése: komoly, határozott.
ERVINA - germán-latin eredetû; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejû jó barát.
ERZSÉBET - héber eredetû; jelentése: Isten az én esküvésem.
ESTILLA - Vörösmarty Mihály névalkotása.
ESZMERALDA - szemita-görög-spanyol eredetû; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.
ESZTELLA - a Stella spanyol változata.
ESZTER 1. - héber eredetû; jelentése: mirtusz; 2. - perzsa eredetû; jelentése: csillag, bájos fiatal lány
ETA - az Etelka rövidített és -a kicsinyítõ képzõvel ellátott származéka.
ETEL 1. - az Etelka önállósult becézõje; 2. - angol eredetû; jelentése: nemesi származású.
ETELKA - Dugonics András alkotta az Etele férfinévbõl.
EUDOXIA - görög eredetû; jelentése: jó hírnévnek örvendõ, tisztelt, megbecsült.
EUFÉMIA - görög eredetû; jelentése: a jót emlegetõ, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendõ.
EUFROZINA - görög-latin eredetû; jelentése: vidám.
EUGÉNIA - görög-latin-német eredetû; jelentése: elõkelõ, jeles nemzetségbõl való.
EULÁLIA - görög-latin eredetû; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélõ.
ÉVA - héber eredetû; jelentése: élet, életet adó.
EVELIN 1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése;
            2. - kelta-skót eredetû; jelentése: kellemes, kedves, tetszetõs, jókedvû.
EVELINA - az Éva továbbképzett származéka.
EVETKE - magyar eredetû; jelentése: mókus.


F

FABIÁNA - latin eredetû; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó.
FANNI 1. - a Franciska (Frances) becézõje; 2. - a Stefánia (Stephanie) becézõje.
FATIMA 1. - arab eredetû; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve; 
              2. - portugál eredetû; jelentése: egy portugál község neve.
FATIME - a Fatima alakváltozata.
FAUSZTINA - latin eredetû; jelentése: szerencsés.
FEDÓRA - görög-latin eredetû; jelentése: Isten ajándéka.
FÉDRA - latin eredetû; jelentése: (ismeretlen).
FEHÉRKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
FELÍCIA - latin eredetû; jelentése: boldog
FELICIÁNA - latin eredetû; jelentése: boldog.
FERNANDA - germán-spanyol-latin eredetû; jelentése: béke + merész.
FIAMETTA - olasz eredetû; jelentése: lángocska.
FIDÉLIA - latin eredetû; jelentése: hûséges.
FILIPPA - görög-latin eredetû; jelentése: lókedvelõ.
FILOMÉLA - görög eredetû; jelentése: az éneklést kedvelõ, dalos kedvû.
FILOMÉNA - a Filoméla olasz változata.
FILOTEA - görög eredetû; jelentése: az Istent szeretõ nõ.
FIORELLA - olasz eredetû; jelentése: virágocska.
FLÁVIA - latin eredetû; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.
FLÓRA - latin eredetû; jelentése: virág.
FLORENCIA - latin eredetû; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitûnõ.
FLORENTINA - latin eredetû; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitûnõ.
FLORINA - latin eredetû; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos.
FORTUNA - olasz eredetû; jelentése: a szerencse istennõje.
FRANCISKA - latin eredetû; jelentése: francia.
FRIDA - német eredetû; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület.
FRIDERIKA - német eredetû; jelentése: béke + hatalom.
FRUZSINA - görög-magyar eredetû; jelentése: vidám.
FULVIA - latin eredetû; jelentése: sárga, sötétszõke.
FÜRTIKE - magyar eredetû; jelentése: fürtvirág.
FÜZIKE - magyar eredetû; jelentése: növénynév.


 G

GABRIELLA - héber-latin eredetû; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.
GAJÁNA - orosz eredetû; jelentése: föld.
GALAMB - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
GALATEA - görög eredetû; jelentése: tejfehér bõrû nõ.
GALINA - görög-orosz eredetû; jelentése: nyugalom, csend, béke.
GARDÉNIA - latin eredetû; jelentése: a növény maga.
GEMELLA - latin eredetû; jelentése: leánygyermek az ikrek között.
GEMMA - latin eredetû; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakõ, gyöngy, pávaszem.
GÉNIA - görög-latin-német eredetû; jelentése: elõkelõ, nemes nemzetségbõl való.
GENOVÉVA - germán eredetû; jelentése: (bizonytalan).
GEORGINA - görög-latin eredetû; jelentése: földmûves, gazdálkodó; dália, györgyike.
GERDA 1. - germán eredetû; jelentése: ág, vesszõ;
            2. - germán eredetû; jelentése: dárda + bekerített hely; vesszõ, varázsvesszõ.
GERLE - magyar eredetû; jelentése: galamb.
GERTRÚD - germán eredetû; jelentése: a dárdák varázslónõje.
GILBERTA - német eredetû; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között.
GILDA - görög-latin eredetû; jelentése: pajzshordozó;
GINA 1. - a Georgina becézõ rövidülése; 2. - a Regina becézõ rövidülése.
GITTA - óír-német eredetû; jelentése: erõs, erélyes.
GIZELLA 1. - germán eredetû; jelentése: nõi túsz, nõi kezes. 
              2. - a Gisel-, Geisel- kezdetû germán nõi nevek önállósult rövidülése.
GLÓRIA - latin eredetû; jelentése: dicsõség.
GRÁCIA - latin eredetû; jelentése: szeretetreméltóság, kegy.
GRÉTA - a Margaréta, Margit önállósult becézõje.
GRIZELDA - germán eredetû; jelentése: (bizonytalan).
GRIZELDISZ - a Grizelda alakváltozata.
GUNDA - a Kunigunda német rövidülésébõl.


GY

GYOPÁRKA - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
GYÖNGYI - a Gyöngyvér becézett formája.
GYÖNGYVÉR - Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér.
GYÖNGYVIRÁG - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
GYÖRGYI - a Georgina nõi név magyarosítása.



H

HÁGÁR - héber eredetû; jelentése: bujdosó, menekült, idegen.
HAJNA - Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal.
HAJNALKA - a Hajna kicsinyítõképzõs formája.
HANGA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
HANNA 1. - a Johanna rövidült formája; 2. - az Anna eredeti formájának felújítása.
HARMATKA - magyar eredetû; jelentése: harmat.
HAVASKA - magyar eredetû; jelentése: tavaszi virág.
HEDDA - a Hedvig germán rövidítése.
HEDVIG - német eredetû; jelentése: harc.
HÉLA - a Heléna név rövidülésébõl.
HELÉN - a Heléna angol és francia formájából.
HELÉNA - görög eredetû; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.)
HELGA - germán eredetû; jelentése: egészséges, boldog.
HELKA - magyar eredetû; jelentése: egy balatoni rege tündérneve.
HELLA - a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése.
HENRIETT - francia eredetû; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.
HENRIETTA - francia eredetû; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.
HÉRA - görög eredetû; jelentése: megõrzõ, megóvó, védelmezõ.
HERMINA - német eredetû; jelentése: hadi nõ.
HERTA 1. - Nerthus germán istenség nevének téves olvasatából.
            2. - a Her- és -Hert- kezdetû német nevek becézõjébõl önállósult. jelentése: merész, bátor.
HILÁRIA - latin eredetû; jelentése: derûs, vidám, jókedvû.
HILDA - német eredetû; jelentése: harc, harcosnõ.
HÓFEHÉRKE - magyar eredetû; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán.
HOLDA - német eredetû; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges.
HONÓRIA - latin eredetû; jelentése: tiszteletreméltó.
HORÁCIA - latin eredetû; jelentése: ifjú, virágzó.
HORTENZIA - latin eredetû; jelentése: kerti virág.
HÓVIRÁG - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
HUBERTA - német-latin eredetû; jelentése: szelleme által kiváló.


I

IBOLYA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
IDA - germán eredetû; jelentése: tevékeny, serény.
IDUNA - germán eredetû; jelentése: az örök ifjúság istennõjének nevébõl.
IFIGÉNIA - görög eredetû; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevébõl.
IGNÁCIA - latin eredetû; jelentése: tûz.
ILA - az Ilona rövidített, -a kicsinyítõképzõs formája.
ILDIKÓ - germán eredetû; jelentése: harcos.
ILKA - az Ilona rövidített, -ka kicsinyítõképzõs formája.
ILMA - Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekbõl.
ILONA - a Heléna régi magyarosodott alakváltozata.
IMELDA - vitás eredetû; jelentése: (bizonytalan).
IMOLA - ismeretlen eredetû; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület.
INDIRA - indiai eredetû; jelentése: Indira Ghandi nevébõl.
INEZ - az Ágnes spanyol formája.
INGE - germán eredetû; jelentése: Ingwio istenség + védelem. 
INGRID - germán eredetû; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnõ.
IRÉN - görög eredetû; jelentése: béke.
IRINA - az Irén szláv alakváltozata.
IRINGÓ - magyar eredetû; jelentése: a növény maga. 
ÍRISZ - görög eredetû; jelentése: szivárvány, nõszirom.
IRMA - az Irm- kezdetû germán nõi nevek önállósult becézõje. 
ITALA - olasz eredetû; jelentése: Itália tartományból való nõ. 
IVÁNA - az Iván férfinév nõiesítése.
IVETT - francia eredetû; jelentése: júdeai.
IVETTA - az Ivett latinos formája. 
IVONN - az Ivó férfinév francia nõi párja.
IZA - az Izabella, Izolda önállósult német becézõje.
IZABELLA - az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata. 
IZIDÓRA - görög eredetû; jelentése: Ízisz egyiptomi istennõ ajándéka.
IZMÉNE - görög eredetû; jelentése: vágyakozást ébresztõ, bájos, kecses, vonzó nõ.
IZOLDA - kelta-német eredetû; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni.



J

JÁCINTA - görög eredetû; jelentése: a virág maga.
JAKOBINA - héber eredetû; jelentése: (bizonytalan).
JANINA - a János férfinév német Jan formájának latinos nõiesítése.
JANKA - a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).
JARMILA - cseh eredetû; jelentése: tavasz + kedves.
JÁZMIN - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
JELLA - a Gabriella önállósult német becézõje.
JERNE - az Irén régebbi magyar változata.
JETTA - a Henriett önállósult német becézõje.
JOHANNA - héber-görög-latin eredetû; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
JOLÁN - Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).
JOZEFA - héber eredetû; jelentése: Jahve + gyarapítson.
JOZEFINA - héber eredetû; jelentése: Jahve + gyarapítson. 
JÓZSA - a János és a József becézõje a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására.
JUDIT - héber eredetû; jelentése: Judeából származó nõ.
JÚLIA - latin eredetû; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó.
JULIANNA - latin eredetû; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.

JULIETTA - a Júlia önállósult francia becézõje.

JUSZTINA - latin eredetû; jelentése: igazságos.

JUTTA - a Judit német és dán alakváltozata.


K

KALLIOPÉ - görög eredetû; jelentése: szép szavú.
KALLISZTA - görög eredetû; jelentése: a legszebb.
KÁMEA - olasz-magyar eredetû; jelentése: domborúan vésett kõ.
KAMÉLIA - olasz-újlatin-magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
KAMILLA - latin eredetû; jelentése: nemesi születésû.
KANDIDA - latin eredetû; jelentése: fehér, fénylõ, ragyogó.
KARINA 1. - olasz eredetû; jelentése: csinos nõ. 2. - a Katalin svéd formájának továbbképzése.
              3. - a Katalin dán formájából.
KARMÉLA - a Kármen olasz változatából.
KARMELINA - a Karméla továbbképzése.
KÁRMEN - héber-spanyol eredetû; jelentése: kert.
KAROLA - latin-germán eredetû; jelentése: legény, fiú.
KAROLINA - a Karola továbbképzése.
KATA - a Katalin magyar rövidülésébõl önállósult.
KATALIN - egyiptomi-görög-német-magyar eredetû; jelentése: korona; mindig tiszta.
KATINKA - a Katalin magyar becézõjébõl önállósult.
KATÓ - a Katalin rövidült, kicsinyítõképzõs formája.
KERUBINA - héber-latin-magyar eredetû; jelentése: angyalok. 
KILIÁNA - kelta eredetû; jelentése: szerzetes. 
KINCSÕ - Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra õ a kincs.
KINGA - a Kunigunda régi magyar becézõjébõl önállósult.
KÍRA - görög-szláv eredetû; jelentése: úr, uralkodó.
KISANNA - az Anna erdélyi becézõjébõl önállósult
KITTI - a Katalin angol becézõjébõl önállósult. 
KLÁRA - latin eredetû; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitûnõ, jeles.
KLARISSZA - a Klára latinos továbbképzése.
KLAUDETTA - a Klaudia olasz becézõjébõl önállósult.
KLAUDIA - latin eredetû; jelentése: a Claudius nemzetség nõtagja.
KLEMENTINA - latin eredetû; jelentése: jámbor, szelíd.
KLEOPÁTRA - görög eredetû; jelentése: az apa dicsõsége.
KLIÓ - görög eredetû; jelentése: hírnök.
KLOTILD - germán eredetû; jelentése: a dicsõségért harcoló nõ.
KOLETTA - a Nikoletta rövidülésébõl önállósult.
KOLOMBINA - latin-olasz eredetû; jelentése: hímgalamb.
KONKORDIA - latin eredetû; jelentése: egyetértés.
KONSTANCIA - latin eredetû; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.
KONSTANTINA - latin eredetû; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.
KORDÉLIA - latin-angol eredetû; jelentése: szívecském.
KORINNA - latin-angol-német eredetû; jelentése: szívecském.
KORNÉLIA - latin eredetû; jelentése: somfa; szarv.
KOZIMA - görög-olasz-német eredetû; jelentése: szabályszerû, rendes.
KRISZTA - a Krisztina önállósult becézõjébõl.
KRISZTINA - latin eredetû; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
KRIZANTA - görög-latin eredetû; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta.
KUNIGUNDA - német-latin-magyar eredetû; jelentése: nemzetség + harc.


L

LADISZLA - szláv-latin eredetû; jelentése: hatalom + dicsõség.
LAMBERTA - német eredetû; jelentése: országszerte híres.
LARINA - szláv eredetû; jelentése: (ismeretlen).
LAURA - latin eredetû; jelentése: babérfa, babérkoszorú.
LAVÍNIA - latin eredetû; jelentése: Lavinium városából való nõ.
LEA - héber eredetû; jelentése: vadtehén, antilop.
LÉDA - görög eredetû; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége.
LEJLA - perzsa-angol eredetû; jelentése: sötét hajú.
LELLE - finnugor-magyar eredetû; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.
LÉNA - a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása.
LENKE - a Lenchen (Helene és Magdalene német becézõje) magyarító fordítása.
LEONA - görög-latin eredetû; jelentése: oroszlán.
LEONARDA - germán eredetû; jelentése: erõs, mint az oroszlán.
LEONÓRA - az Elenonóra önállósult becézõje.
LEONTINA - latin eredetû; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi.
LEOPOLDINA - germán eredetû; jelentése: merész a népben és a hadseregben.
LETÍCIA - latin eredetû; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj.
LEVENDULA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
LIA 1. - a Lea alakváltozata; 2. - a Kornélia, Júlia önállósult becézõje.
LIÁNA - a Julianna önállósult becézõje.
LÍCIA - a Felícia önállósult becézõje.
LÍDIA - görög eredetû; jelentése: az ókori Lídiából való nõ.
LILI - a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézõjébõl önállósult.
LILIÁNA - angol eredetû; jelentése: liliom.
LILLA - a Lídia és Lívia régi magyar becézõjébõl önállósult.
LINA - a Karolina becézõjébõl önállósult.
LINDA - német eredetû; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.
LÍVIA - latin eredetû; jelentése: ólomszínû, kékes.
LIZA - az Elisabeth becézõjébõl önállósult.
LIZANDRA - spártai eredetû; jelentése: híres spártai hadvezér nevébõl.
LOLA - spanyol eredetû; jelentése: erõs asszony.
LOLITA - a Lola spanyol becézõjébõl.
LORETTA - a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése.
LUCA - a Lúcia régi magyar formája.
LÚCIA - latin eredetû; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született.
LUDMILLA - szláv eredetû; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerû.
LUDOVIKA - germán-ófrancia-latin eredetû; jelentése: hírnév + háború.
LUJZA - a francia Louise magyarosított formája.
LUKRÉCIA - latin eredetû; jelentése: megnyerõ, vonzó.


M

MABELLA - latin-angol-germán eredetû; jelentése: szeretetreméltó.
MADLÉNA - a Magdolna latinosított formája.
MAGDA - a Magdaléna önállósult becézõje.
MAGDALÉNA - arámi-héber eredetû; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nõ.
MAGDOLNA - a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.
MAHÁLIA - héber eredetû; jelentése: gyengédség, szelídség.
MAJA 1. - a római Maja istennõ nevébõl; 2. - a Mária és Marianna német becézõjébõl.
MALVIN - germán eredetû; jelentése: a jog barátja.
MÁLYVA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
MANDA - a Magdolna szláv (Mandalena) becézõjébõl önállósult.
MANFRÉDA - német eredetû; jelentése: erélyes, férfias, védelmezõ.
MANNA 1. - a Mária magyar becézõjébõl önállósult; 2. - a Hermanna fríz becézõje.
MANON - a Mária francia becézõjébõl önállósult.
MANUÉLA - az Emanuéla rövidülése.
MARA - a Mária rövidített, kicsinyítõképzõs formája.
MARCELLA - latin eredetû; jelentése: határerdõ, a határvidék védõje.
MARCELLINA - latin eredetû; jelentése: határerdõ, a határvidék védõje.
MARGARÉTA - görög eredetû; jelentése: gyöngy.
MARGIT - a Margaréta régi magyaros formája.
MARGITA - a Margit régebbi magyar változata.
MARGÓ - a Margit rövidített, kicsinyítõképzõs formája.
MÁRIA - héber-görög-latin eredetû; jelentése: (ismeretlen).
MARIANN - latin eredetû; jelentése: Marius családjához tartozó; Szûz Máriához tartozó.
MARIANNA - latin eredetû; jelentése: Marius családjához tartozó; Szûz Máriához tartozó.
MARICA -a Mária rövidített, kicsinyítõképzõs formája.
MARIETTA - a Mária olasz továbbképzése.
MARINA 1. - a Mária továbbképzése; 2. - latin eredetû; jelentése: tengeri, tengerbõl jövõ, tengerhez tartozó,
               tengerész.
MARINELLA - a Marina olasz továbbképzése.
MARINETTA - a Marina olasz továbbképzése.
MARION - a Mária francia alakváltozata.
MARIÓRA - a Mária román kicsinyítõképzõs formája.
MARITA - a Mária olasz becézõ alakja.
MARLÉNE 1. - a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névbõl; 
                2. - a Maria és Helene nevek összevont alakja.
MÁRTA - héber eredetû; jelentése: úrnõ.
MARTINA - latin eredetû; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.
MASA - a Mária orosz becézõjébõl.
MATILD - német eredetû; jelentése: hatalom + harc.
MÁTKA - magyar eredetû; jelentése: a szó maga (jegyes).
MAURA - latin eredetû; jelentése: mór, szerecsen.
MAURÍCIA - latin eredetû; jelentése: mór, szerecsen.
MAXIMILLA - latin eredetû; jelentése: nagy növésû, magas.
MEDÁRDA - latin-német eredetû; jelentése: hatalmas + erõs.
MÉDEA - görög eredetû; jelentése: bölcs asszony.
MELÁNIA - görög eredetû; jelentése: fekete, sötét.
MELINA - germán-latin eredetû; jelentése: erõfeszítés, védelem.
MELINDA - D'Ussieux francia író névalkotása.
MELIÓRA - latin-angol eredetû; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.
MELITTA - görög eredetû; jelentése: méh, szorgalmas.
MERCÉDESZ - spanyol eredetû; jelentése: fogolykiváltó.
METELLA -a Metta olasz továbbképzése.
METTA - a Matild holland formája.
MIA - a Mária több nyelvû rövidülése.
MIETTA - a Mária olasz becézõjébõl önállósult.
MIHAÉLA - héber-germán eredetû; jelentése: az Istenhez hasonló.
MIKOLT - Kézai Simon névalkotása.
MILDA 1. - német eredetû; jelentése: szelíd, elnézõ, jóakaratú; 
           2. - a Mild- kezdetû német nõi nevek önállósult becézõje.
MILÉNA - a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása.
MILETTA - a Miléna önállósult becézõje.
MILICA - a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézõjébõl önállósult.
MILLA - a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.
MIMÓZA - magyar eredetû; jelentése: a növény maga.
MINNA - a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézõje.
MÍRA 1. - latin eredetû; jelentése: csodálatos; 2. - a Mirabella becézõjének önállósulása.
MIRABELLA - latin eredetû; jelentése: csodálatos
MIRANDA - latin eredetû; jelentése: csodálatos.
MIRANDELLA - a Miranda olasz továbbképzése.
MIRANDOLA - a Miranda olasz továbbképzése.
MIRANDOLÍNA - a Mirandola olasz továbbképzése.
MIRELLA - a Míra olasz becézõ továbbképzése.
MIRJAM - a Mária eredeti héber formája.
MIRTILL - görög-francia eredetû; jelentése: mirtuszfa, áfonya.
MODESZTA - latin eredetû; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes.
MÓNIKA 1. - görög eredetû; jelentése: magányos, egyedül élõ;
              2. - latin eredetû; jelentése: intõ, figyelmeztetõ, tanító; 3. - karthágói-pun eredetû; jelentése: istennõ.
MORELLA - latin eredetû; jelentése: eper, szeder.
MURIEL - kelta-angol-normandiai eredetû; jelentése: ragyogó, mint a tenger.


N

NADIN - orosz eredetû; jelentése: remény, reménység.
NADINKA - a Nadin magyar és szláv kicsinyítõképzõs formája.
NÁDJA - orosz eredetû; jelentése: remény, reménység.
NANDA - a Fernanda önállósult rövidülése.
NANETT - az Anna önállósult francia becézõje.
NAÓMI - héber eredetû; jelentése: gyönyörûségem.
NAPSUGÁR - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
NÁRCISZ - görög eredetû; jelentése: a virág maga.
NATÁLIA - latin eredetû; jelentése: Jézus születésnapja.
NATASA - a Natália orosz becézõjébõl önállósult.
NAUZIKA - görög eredetû; jelentése: híres hajós.
NEDDA - olasz eredetû; jelentése: tisztázatlan.
NEFELEJCS - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
NELLI - az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézõjébõl önállósult.
NERINA - görög eredetû; jelentése: nedves, vizes.
NESZTA - az Anasztázia magyar becézõjébõl önállósult.
NETTA - a -netta, -nette és -neta végû nõi nevek önállósult becézõje.
NIKÉ - görög eredetû; jelentése: gyõzelem.
NIKODÉMIA - görög-latin eredetû; jelentése: a hadinép legyõzõje.
NIKOLA - görög-német eredetû; jelentése: gyõzelem + nép.
NIKOLETTA - a Nikola olasz kicsinyítõ továbbképzése.
NIKOLETT - a Nikola olasz kicsinyítõ továbbképzése.
NILLA - a -nilla végû nõi nevek olasz becézõje.
NINA - több nõi név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becézõ formája.
NINETTA - a Nina olasz kicsinyítõ továbbképzése.
NOÉMI - héber eredetû; jelentése: gyönyörûségem.
NÓRA - az Eleonóra és a Honóra rövidülése.
NORBERTA - német eredetû; jelentése: északi fény.
NORINA - a Nóra olasz becézõ továbbképzése.
NORMA - latin-angol eredetû; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal.
NYESTE - magyar eredetû; jelentése: nyest.


O

ODETT - a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítõképzõs formája.
ODÍLIA - német-latin eredetû; jelentése: gazdag.
OFÉLIA - görög eredetû; jelentése: segítség, segély, nyereség.
OKTÁVIA - latin eredetû; jelentése: nyolcadik (gyermek).
OLGA - a Helga orosz formájából.
OLIMPIA - görög eredetû; jelentése: égi, mennyei, isteni.
OLINDA - német eredetû; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvesszõ.  
OLÍVIA - latin eredetû; jelentése: olajfa.
ORÁLIA - latin-olasz-spanyol eredetû; jelentése: partvidéki.
ORCHIDEA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
ORGONA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
ORIÁNA - latin eredetû; jelentése: Uria városából való.
ORSIKA - az Orsolya rövidített és kicsinyítõképzõs származéka.
ORSOLYA 1. - latin eredetû; jelentése: kis medve; 2. ófelnémet-latin eredetû; jelentése: ló, paripa.
OSZVALDA - német eredetû; jelentése: istenség + hatalom.
OTÍLIA - német eredetû; jelentése: öröklött vagyon.
OXÁNA - a Xénia orosz formájából.


Ö

ÖRSI - magyar eredetû; jelentése: hõs.
ÕSZIKE - magyar eredetû; jelentése: õszi kikirics.
ÕZIKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.


 P

PÁLMA - magyar eredetû; jelentése: a növény maga.
PALÓMA - spanyol eredetû; jelentése: galamb.
PAMÉLA - görög eredetû; jelentése: mézzel tele.
PAMÍNA - Varázsfuvola (Mozart) nõi fõszereplõjének neve.
PANNA - az Anna becézõjébõl önállósult.
PASZTORELLA - újlatin eredetû; jelentése: pásztorlányka.
PATRÍCIA - latin eredetû; jelentése: rómainak született nemes.
PAULA - latin eredetû; jelentése: kicsi, kis termetû.
PAULINA - a Paula továbbképzése.
PELÁGIA - görög-latin eredetû; jelentése: tengerész, tengeri utazó.
PÉNELOPÉ - görög eredetû; jelentése: szövetet felfejtõ.
PEÓNIA - latin-magyar eredetû; jelentése: bazsarózsa.
PERPÉTUA - latin eredetû; jelentése: állhatatos.
PETRA 1. - héber-görög-latin eredetû; jelentése: kõszikla. 2. - a Petronella önállósult becézõje.
PETRONELLA - latin eredetû; jelentése: Petronius nemzetségébõl származó nõ; kõ, szikla.
PETRÓNIA - latin eredetû; jelentése: Petronius nemzetségébõl származó nõ; kõ, szikla.
PETÚNIA - indián-magyar eredetû; jelentése: dohány; tölcsérke.
PINTYÕKE - magyar eredetû; jelentése: az énekesmadár.
PIROSKA - latin-magyar eredetû; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.
POLETT - a Paula francia becézõ továbbképzése.
PÓLIKA - a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézõje.
POLIXÉNIA - görög eredetû; jelentése: vendégszeretõ.
POLLI - az Apollónia és az Apollinária önállósult becézõje.
PRISZCILLA - latin eredetû; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó.


R

RAFAELLA - héber eredetû; jelentése: Isten meggyógyít.
RÁHEL - héber eredetû; jelentése: bárány.
RAJMUNDA - germán eredetû; jelentése: okos védõ.
RAMÓNA - germán-spanyol eredetû; jelentése: okos védelmezõ.
REBEKA - héber eredetû; jelentése: megkötözõ, megigézõ, megbabonázó; vagy: jól táplált.
REGINA 1. - latin eredetû; jelentése: királynõ; 2. - a Rein- kezdetû német nevek önállósult becézõje.
RÉKA - török-hun-magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).
RELINDA - német eredetû; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs.
RELLA - az Aurélia önállósul magyar becézõje.
REMÉNYKE - orosz-magyar eredetû; jelentése: a szó maga.
RENÁTA - latin eredetû; jelentése: újjászületett.
RÉTA - a Margaréta utótagjának önállósulása.
REZEDA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
RIA - a Mária önállósult becézõje.
RIKARDA - német-spanyol eredetû; jelentése: erõs fejedelem.
RITA - a Margaréta (Margherita) olasz becézõjébõl.
RIZA - a Terézia magyar becézõjébõl.
ROBERTA - német eredetû; jelentése: fényes hírnév.
ROBERTINA - német eredetû; jelentése: fényes hírnév.
RODELINDA - német eredetû; jelentése: dicsõség + hársfából készült pajzs.
ROMÁNA - latin eredetû; jelentése: római.
ROXÁNA - perzsa-görög eredetû; jelentése: (ismeretlen).
RÓZA - latin eredetû; jelentése: rózsa.
ROZÁLIA - a Róza olaszos továbbképzése.
ROZALINDA - német eredetû; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs.
ROZAMUNDA - német eredetû; jelentése: paripa + védelem, oltalom.
ROZANNA - a Rosa és az Anna olasz összevonása.
ROZINA - a Róza -ina képzõs származéka.
ROZITA - a Rosa spanyol becézõjébõl önállósult.
ROZMARIN - magyar eredetû; jelentése: rozmaring.
ROZVITA - német eredetû; jelentése: erejérõl híres.
RÓZSA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.
RUBINA - latin eredetû; jelentése: a drágakõ maga.
RUDOLFINA - német eredetû; jelentése: dicsõ farkas.
RUFINA - latin eredetû; jelentése: vörös.
RUSZALKA - a Rozália szláv becézõjébõl önállósult.
RUSZLÁNA - török-tatár-orosz eredetû; jelentése: oroszlán.